SZÉKELYVARSÁG
VÂRŞAG
Székelyvarság
Hargita megye egyik
legnagyobb kiterjedésű,
legmagasabban fekvő
tanyai települése.
Jellegzetes erdélyi
magyar hegyi
szórványtelepülés.
A település északon
Gyergyóalfalu és
Csomafalva községgel (a
Nagy-Küküllô fejénél)
keleten Zetelakával (Küküllő
tanyabokorral), délen
Oroszheggyel és
Farkaslakával, míg
nyugaton Korond és
Parajd községgel határos.
A Fenyédet
Tekerőpatakkal összekötő,
a 138-as számú megyei
úttól a zetelaki
vízgyűjtő gát
elágazásától
északnyugatra, tőle 12
km-re fekszik.
Székelyudvarhelytől 36
km-re,
Gyergyószentmiklóstól 53
km-re és Csíkszeredától,
80 km-re található. A
falut alkotó tanyák (hegyi
szórványtelepülések -
közös néven
Székelyvarság) majdnem
egy főváros nagyságú
területet alkotnak,
területe régebben 6.904
katasztrális hold volt,
jelenleg 7.669 hektár.
Székelyvarság község
története lényegesen
különbözik a
székelyföldi helységek
többségének történetétől.
A legfontosabb különbség
abból adódik, hogy
Székelyvarság nem
középkorú faluként jött
létre, mint a táj
helységei általában,
hanem Oroszhegy község
havasainak
szórványtelepeiből
szerveződött önálló
tanyaközséggé 1907-ben.
A legtöbb székelyvarsági
család oroszhegyi
származású. Elődeik a
XIX. század második
felében telepedtek le a
mai Székelyvarság
területére, létrehozva a
ma is létezô és virágzó
tanyabokrokat: Tisztás,
Központ, Bagzos, Küküllő,
Forrásköze, Tálasbérce,
Somlyókő és Nagykút.
Az Oroszhegy község
havasain létrejött
varsági
szórványtelepülés azzal
vált ki a környező
tanyás területek
világából, hogy
lakossága élen járt a
kulturális, az egyházi
és a közigazgatási
önállóságért folytatott
harcban. A varsági
tanyavilág önálló
tanyaközséggé formálódva
a környéken elsőként
szakadt el egyházilag és
közigazgatásilag az
anyaközségtől.
Lakói - többek közt -
zsindelykészítéssel is
foglalkoznak.
Népünnepélye a minden
nyáron megrendezett
Málna-fesztivál.
