SIMÉNFALVA
SIMONESTI
 Siménfalva
az Alsó-Nyikó mente
legnagyobb települése,
14 falut foglal magába,
közigazgatási központ. A
Fehér-Nyikó és az
Alba-patak
összefolyásánál terül el
43o-44o tengerszint
feletti magasságban.
Rugonfalvától 5 km,
Székelykeresztúrtól 7
km, Székelyudvarhelytől
21 km távolságra fekszik
a 135A jelzésű megyei út
mentén.
Szomszédai(északról
kelet felé): Kiskadács,
Nagykadács,
Nagygalambfalva,
Rugonfalva,
Székelyszentmiklós és
Nagymedesér. Belterülete
99 ha. Déli határában a
Rez(932 m) oldalában
kiterjedt bükkerdők
húzódnak. A Rez
közelében emelkedik a
Várhegy(88o m), a
falusiak kedvenc
kirándulóhelye, Orbán
Balázs Kadicsa vára
néven emlegeti.
A Siménfalvi határban
talált régészeti leletek
bizonyítják, hogy a
település már a késő
neolitikumban lakott
volt. Az 1333-as pápai
tizedjegyzékben Sante
Simion néven emlegetik.
Ekkor már
plébániatemploma volt.
Védőszentje Szent Simon.
A falu innen kapta a
nevét.
Unitárius temploma a
falu nyugati szélén a
Templom utcában, a Borba
dombjának alsó teraszán
áll. 1992-től
műemléképületként
szerepel. 18o8-1811
között épült a régi
templom helyébe. Csak a
"régi öreg torony"
maradt meg alsó
kétharmadával, melyet
1818-ban magasítanak,
illetve néhány gótikus
elem (nyugati kapu). A
déli bejáratú reneszánsz
kőkeret 1586-ból való.
Két harangja is vol t.
A nagyobbik 1576-ból, a
kisebbik Székely Mózes
adománya 1585-ből. Az
utóbbit beöntötték
ágyúnak az 1848-as
forradalomban. A mostani
harangokat 1922-ben
Nagyszebenben öntötték.
A református templom
1792-ben épült a Székely
Mózes féle kúria
udvarán. A templomot a
hívek és a Kiss család
építette felhasználva a
Székely Mózes által
lakott kastély
épületanyagát. 1975-től
a rugonfalvi
anyaegyházhoz tartozik.
A Székely Mózes féle
udvarház
Az udvarházat Székely
Mózes, sófalvi fejedelmi
sókamarás, később
erdélyi fejedelem
építtette 1583 előtt a
község közepén, a
Nyikótól 2oo m-re
keletre. Báthori
Zsigmond fejedelem hadi
érdemeiért 6 siménfalvi
jobbágytelket
adományozott Székely
Mózesnek és általa
apjának, János diáknak,
illetve testvéreinek.
Halála után fia Székely
Mózes örökölte a
birtokot. Tőle hűtlenség
vádjával I.Rákóczi
György kobozta el és
adta benkovitzi
Glinkovszki Jánosnak, a
fejedelmi
testőrgyalogság német
főkapitányának 4ooo
Ft-ért zálogba. 1636-ban
a fejedelem a birtokot
tanácsosának, Szalánczy
Istvánnak adományozta.
Orbán Balázs szerint az
épület leányágon a Kiss
családra szállt.
196o-ban Kiss Zsigmond
tanár a régi kúria
alapjára új házat
épített.
|
|
