MÁRÉFALVA
 SATU MARE

A falu kialakulásának, korai fejlődésének története ismeretlen. Nevét először egy l566–ban kelt oklevél említi, a II. János hadában híven szolgáló udvarhely széki főemberek és lófők névsorában. Noha az első írásos emlék viszonylag késői, a hajdani Máré várának régészeti leletei valamint a Kőlik nevű védbarlang bizonyság arra, hogy sokkal korábban élt itt őshonos lakosság. Az oklevelek adatai szerint Máréfalva a 16. sz második felében, a 17. sz. elején Udvarhely szék jelentős települései közé tartozott. 1567-ben készült portajegyzékben 19 kapuval szerepelt, 1602-ben 26 családfőt jegyeztek, 1614-. évi székely lustra 47 családfő nevét tartalmazza. Ebben az időben az udvarhely széki falu jellegű települések közt az átlagosnál népesebb falunak számított.

A település tengerszint feletti magassága 550 m körül mozog. A falu határának legmagasabban fekvő pontjai 800 m fölé emelkednek /Simon nyula, Kereknyíres teteje, Somos nyaka /. E határ formálta az itt élő embereket, és fordítva az ember a saját hasznára alakította a falu határát. E szigorú tájba született emberi közösségben mindig élt a lelki és szellemi táplálék, a szép iránti vágy.

Római katolikus plébániája régi. Erre utal az udvarhelyi főesperesség egy 1630-ban kelt jelentése: Máréfalva habet licentiatum Petru Deák /licentiatus = házas pap/. Egy más egyházi dokumentáció szerint 1645-ben már saját temploma volt: „Rákóczi György alatt alapították, amint azt a régi szentegyház tornyának kövére vésett neve bizonyítja. Ez" a nem annyira templom, mint kápolna" Botos dűlőben állt. A ma is álló temploma l772-ben épült, l783-ban Szent Imre tiszteletére szentelték fel. Mai állapotát az l908. évi bővítés során nyerte. Egyházi anyakönyvelése l721-ben indult Általánosan elfogadott elv, hogy a legtöbb falusi iskola egyidős a plébániával, Máréfalván csak 1721-ből való az első írásos bizonyíték „a Máréfalvi Mesternek rendeltetett /…/ szénarétekről és szántóföldekről" szóló inventárium. 1723-ban a falusi iskola tanítója volt „Nemes Máréfalvi István Deák Uram". A hajdani római katolikus, felekezeti „iskolaház" épületét 1882-ben emelte a falu közössége. 2000-ben a helyi önkormányzat elvégezte az épület főjavítását. Az iskola fő épülete állami iskolaként épült l937-ben. 1996-ban Nyírő József, a nagy székely író nevét vette fel az iskola.

Az I. és II. világháborúban összesen 95 hősi halott vesztette életét. Emlék hellyé minősült a kert, ahol az emlékmű áll. 1997. november 9-én, a falu búcsú ünnepén leplezték le a hatalmas, faragatlan kőtömbből és melléje simuló kőkeresztből álló emlékművet.

 

  Copyright 2000-2005 ATEESOFT