Kisváros Hargita megyében, a Nagy- Küküllő völgyében. Megközelíthető vasúton és országúton (Segesvár 22, Székelyudvarhely 26 km).
Okíratok először 1332-ben említik Szentkereszt néven, későbbi neve Szitáskeresztúr.
A helyi múzeum gazdag kézműipari, népművészeti és természetrajzi gyüjteménnyel rendelkezik.
Gótikus stílusú katolikus temploma eredeti szentéllyel 1458-ból való. Az unitárius templom 1782-ben, a református pedig a XVI. század első felében épült.  1968-1971 között ásatásokat végeztek, amikor XI-XII. századi sírokra bukkantak a régészek, és egy korábbi templom alapfalait is megtalálták. Ekkor került felszínre egy beépített fal részlete, s azon régi, a XV. századból való falképek. 
A város híven õrzi Petõfi Sándor emlékét. A költõ itt töltötte élete utolsó éjszakáját a Gyárfás-kúriában. Petõfi ittlétének tanúja egy öreg körtefa volt, amely alatt - a legenda szerint - Petõfi elszavalta az Egy gondolat bánt engemet címû versét annak a napnak reggelén, amikor meghalt. Az öreg körtefa helyére a kegyelet új csemetefácskát ültetett. A költõ mellszobra az iskola udvarán található, egy egészalakos bronzszobra pedig a város fõterén áll. 
A fõtéren található továbbá a Lengyel-féle lábasház, mely a város érdekes építészeti emléke, és a városi múzeum. Értékes gyûjteménye a népi ipari szerkezetek, gépek sokasága, melyek a régi kisiparosság és háziipar eszközeinek gazdag és érdekes tárháza. 
A település valamikor híres volt sóskút-fürdőjéről.