Eredeti
települése a Maros
melletti, áradásoknak
kitett helyeken, a mai
Katorzsa nevű
határrészen volt,
ahonnan a lakosság a Gál
család birtokára, a mai
község központi részére
települt át, amiért
Újfalunak nevezték.
A falunak már 1576-ban
virágzó plébániája volt.
A mai templom helyén
valaha egy kis templom
állt, amely azonban
1762-ben összedőlt. Sok
tervezgetés után végül
is 1825-1830 között
épült fel a temploma.
A lakosság megélhetését
- más gyergyói falvakhoz
hasonlóan - itt is a
földművelés, az
állattenyésztés és a fa
kitermelése jelentette.
Itt kezdődött a Maros
tutajozható szakasza,
innen indították a fát
messzi vidékek felé.
A faluban számos
borvízforrás tör fel, és
borvíztöltő üzem is
működik itt, ahol
"Hajnal" néven, literes
kiszerelésben töltik a
vizet.
