GYERGYÓALFALU JOSENI
A Gyergyói-medence egyik legnagyobb és legrégibb települése. A 13B országút és a 126-os megyei út találkozásánál települt. Gyergyószentmiklóstól 6 km-re fekszik a 13B műút mentén. Ezt a fő útszakaszt, amely Alszegen, majd a Bagolylokán át a lengyár felé vezet, Sóútnak nevezik. Szárhegy távolsága a 126-os országút mentén 4 km, Gyergyócsomafalváé 2 km, míg Gyergyóújfalué 6 km. A falu magja 743 m magasságban fekszik. A régi Sóút a falutól délre közelítette meg a Putna-hágót, majd onnan Parajdra ereszkedett alá. A borzonti utat 1853 körül építették ki a Bucsin-tetőig (Benkő Károly, II. 1853. 88-89). Több évszázados búcsújárás központjaként ismert falu. Ma is a templomi zászlók és szentek képeivel, csengettyűvel gyalog mennek a csíksomlyói búcsúra. A község lakossága 1996. január 1-én 6.037 fő volt. A római katolikus templom a piac sarkán, a központban emelkedik, kőkerítés övezi. Gyergyó egyik legrégibb temploma. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. A toronyláb és boltozatai a román stílus jegyeit (13. század)őrzik. Kő kapuja román kori, épen maradt meg. Az 1213-as építési évszámot nem tartják hitelesnek. A mély kapubéllet nemcsak változatosságával, hanem remek arányaival is páratlanul áll egész Székelyföldön - vélekedik Entz Géza (1943. 218) és Köpeczi Sebestyén József. A 15. században a templomot gótikus stílusban átépítik , meghagyva a torony alsó emeleteit és kapuzatát. A mostani főbejárat ablakai a régi gótikus elemeket őrzik. A szentélyben látható keresztelőkút is ebből az időből való. A tornyot csak magasítják. Az 1930. évi javítások alkalmával a kibontott északi falból gótikus részletek: festett boltívborda-darabok, kőablak keretrészek kerültek felszínre. Ajtaja felett az 1780-as évszám olvasható.
