GYERGYÓSZENTMIKLÓS
GHEORGHENI
A
város a
Békény-patak
hordalékkúpján,
a
Gyergyói-medence
keleti
peremén
fekszik. A
városnév
eredetének
egyik - a
néphiedelem
szerinti -
magyarázata:
az
ősmagyarok
előfutárai
meglátva a
nagy
kiterjedésű
hegyi
medencét,
visszakiáltottak
társaiknak
a "gyer,
jó!"
felkiáltással
és így ez
maradt a
település
neve.
A város az
írásos
dokumentumok
szerint
1332-ben
már állt.
A XV.
században
utcás-soros
település
volt, ahol
a két
házsort a
Békény-patak
és a
mellette
végighúzódó
út
határozta
meg. Az
1562-es
nagy
székely
felkelés
után
Gyergyószentmiklós
lakosainak
jó része a
Lázár
grófok
jobbágya
lesz, így
szerepel
1567-ben
10 szabad
székely
telek
mellett 78
jobbágycsalád,
amely csak
1599-ben
válthatta
meg magát.
1661-ben
Ali basa
dúlja fel
a
települést;
1668-ban a
Moldvából
áttelepült
örmények
erősítik a
helység
kereskedelmét
és
indítják
el annak
városiasodását.
1685-ben a
Gyergyóban
és Csíkban
élő
örmények,
saját
szertartásaik
megőrzésével
egyesültek
a római
katolikus
egyházzal.
A város
barokk
stílusú
római
katolikus
temploma a
XVIII.
század
közepén
épült.
1730-1734
között
épült fel
az örmény
katolikus
templom és
védőfala.
A XIX.
században
Gyergyószentmiklós
a térség
egyik
legfontosabb
kereskedelmi
központjává
vált. A
város
központjában,
a piac
helyén
alakult ki
a mai
főtér. A
főtéri
parkban
látható a
közelmúltban
készült
Szent
Miklós-szobor,
Burján
Emil
alkotása.
Számos
barokk
lakóház is
épült a
városban,
például a
régi római
katolikus
plébánia
épülete,
az örmény
plébánia,
a Lázár
család
háza, a
Romfeld-ház.
A
valamikori
barompiac
hatalmas
területén
épült fel
a város
gimnáziuma,
amely
1908-ban
nyílt meg.
A
gimnázium
mai neve
Salamon
Ernő
líceum és
magyar
nyelven
működik.
Előtte
található
a költő
mellszobra,
amely
Izsák
Márton
szobrászművész
alkotása.
Az
iskolával
szemben
levő kis
parkban
Balogh
Péter szép
térplasztikája
található.
A város
érdkessége
a
Csíky-kert,
amely
mintegy 16
hektáron
terül el.
A kert
nevét
alapítójáról,
dr. Csíky
Dénesről
kapta, aki
a fákat
úgy
válogatta
össze,
hogy
lombhulláskor
és
rügyfakadáskor
a városból
nézve a
tulajdonos
monogramját
mutatták.
A
gyergyószentmiklósi
múzeum
alapítója
Tarisznyás
Márton,
neves
néprajzkutató,
muzeológus
volt. A
múzeum ma
az ő nevét
viseli és
a
gyűjtemény
az ő
szervezőmunkája
során állt
össze.
