ÉNLAKA
ÎNLĂCENI

 A falu a Nagy- és Kis-Küküllõ vízválasztóján fekszik. A falu neve a pápai adójegyzékben 1331-tól szerepel Jandlaka néven, mint önálló egyházmegye. A környék legrégibb és legértékesebb települése, mely ma is számos mûvelõdéstörténeti és építészeti értéket hordoz magában.
Énlaka a legendák földje. A Székelyföld közepén, az Erdélyi-medence keleti peremén, a Hargita nyúlványát képezõ 1062 m Firtos hegy nyugati lábánál fekszik.
A falu kõfallal körülvett temploma a XV. században épült egységes, gótikus stílusban. Korabeli emlékei a csúcsíves diadalív, a szentségfülke, a csúcsíves kapuk, a kõrácsos ablakok. A boltozat az 1661. évi tatárdúlás következtében leégett, és bent égett a falu lakosainak odamenekülõ része is.
A virágdíszes, festett kazettás mennyezet 1668-ban készült, amely a sokat emlegetett énlaki rovásírást is tartalmazza. Az épület 333 éve õrzi Muzsnai György keze munkáját, aki Orbán Balázs, a legnagyobb székely szerint hun-szkíta irmodorban örökíti meg a Bibliából vett unitárius jelmondatot: "Egy az Isten", és saját nevét "Georgius Muzsnai".
1927-ben a templom általános javításakor a zsindelyfedelet cseréptetõvel váltották fel. A templom 1976. évi javításakor, a padló megbontásával egy római kori sírt és egy - a mai templomnál régebbi - építmény alapfalát találták meg, valamint két feliratos fogadalmi oltárkõ is elõkerült. A javítás során megfigyelték, hogy a templom felépítéséhez egy római épületromból származó köveket használtak fel. A templom világhírnévnek örvend.
A faluban viszonylag eredeti formájukban megmaradt igen régi, tornácos mûemlék-lakóházak találhatók. A házakat körkörösen vezetõ utcák kötik össze.
Páratlan értékeinek megmentése érdekében 1993-ban a világörökségbe való felvételhez folyamodott a falu és e folyamat eredménye, hogy Budapest Belváros /V. ker./ tesvérének fogadta el, továbbá anyagi támogatást nyújt a helyi értékek megõrzéséhez.
A falut a kommunista vezetés idején, sok más környékbeli településsel együtt a kitelepítés, majd a lerombolás listájára tették, aminek következménye a faluból való csoportos eltávozás és kivándorlás lett.
Az itt élõ emberek átlagéletkora 61 év. A lakosok száma a századeleji 984-rõl 252-re csökkent.
Az énlakai idegenforgalom komoly fejlõdésnek néz elébe hála néhány anyaországbéli befektetõ érdeklõdésének és segítségének. Énlakát az UNESCO a világörökség részévé nyílvánította.