CSÍKRÁKOS
RACU
Római
katolikus
vártemploma
a
göröcsfalvi
határban
épült.
Csíkszék
egyik
legrégibb,
Árpád-kori
eredetű
műemléke.
Védművekkel
(lőréses,
bástyás
fal)
ellátott
banderiális
templom.
1574-ben
kibővítették,
1758-tól a
mai
alakjában
áll. A
templom fő
érdekessége
a
terméskőből,
forró
mésszel
rakott 30
m magas
torony,
melyet
vörös-barnára
festett
zodiákus
jegyek
díszítenek.
A jelek a
pogány
kori
természetkultusz
termékenységi
jegyeire
emlékeztetnek.
Ilyen
jellegű
falfestmény
sehol sem
található
az
országban.
A templom
falának
három
oldalát
emeletenként
egy-egy
magas
lőrés töri
át,
felfelé
haladva
ezek
magassága
csökken. A
lőréseket
és a felső
félköríves
ablakokat
vörös
szegély,
helyenként
leveles,
liliomos
motívum
díszíti. A
déli,
nyugati és
északi
falon
emberi
alakok,
állatok,
csillagok
rajzolata
ismerhető
fel.
A
kórusfeljáró
mennyezetén
és a
karzaton
az eredeti
kazettás
mennyezet
darabjait
láthatjuk.
A
templomot
lőréses
bástyafal
vette
körül. A
védőfal
keleti
szakaszán
két
fordított
kulcslyuk
alakú
lőrés van.
A templom
cintermében
Zöld Péter
(1727-1795)
plébános
emlékműve
látható.
A
Cserei-kúria
a Templom
utcában, a
Rákos-patak
közelében.
1667-1674
között
épült
nemesi ház
volt.
Egyszerű
fatornácos
kőház,
egykéményes
székely-kúria,
freskókkal
díszített
falakkal.
Ebben a
házban
született
1668.
október
31-én
Cserei
Mihály
(1667-1756),
jeles
történész
és
emlékíró.
1695-ben
Teleki
Mihály
szolgálatába
állott és
számos
csatájában
részt vett.
Az
Oltbogáti-fürdő
Hat kádas,
szerény
vízhozamú,
melegített
borvízfürdő.
Az Olt
jobb
partján, a
bogáthegyi
kápolna
közelében
épült,
mintegy
700 m
magasságban.
Csak
nyáron
működik.
Meleg
forrásait
Benkő
Károly is
említi
1853-ban.
A második
borvízforrás
vizét
ivóvízként
hasznosítják.
Az Olt
jobb
partja
fölé
magasodó
787 m
magas
dombon a
régészeti
kutatások
bronzkori,
Latene-kori
és
középkori
település
nyomait
tárták föl.
A
helybeliek
úgy tudják,
hogy a
középkorban
vár állt
itt. A vár
eredetét a
15.
századra
teszik. A
templom
pusztulása
után épült
a
göröcsfalvi
templom.
Ezek
pusztulása
után
1725-ben
fából
építettek
(bár lett
volna
elegendő
kő)
kápolnát a
hegyre. A
búcsút
Szent
Jakab
napján (május
elsején)
tartják. A
kápolna
elől szép
kilátás
nyílik
Felcsík
falvaira.
A domb
oldalában
jól
kivehetők
a kemény
kőzeteket
borító
egykori
agroteraszok
nyomai.
A
Pogányvár
közelében
turistajelzés
vezet a
Madarasi-Hargitára.
