Csíkcsicsó
nevet viseli Hargita
megye legjelentősebb
vasúti
csomópontja, mely a
szomszédos Madéfalva (a
községközpont) határába
esik. Madéfalvától az
állomás közeli Határ
utca választja el. A
Sepsiszentgyörgy-Csíkszereda-Gyimesvölgye
vasút 1897. április 5-én
készült el (63,6 km-es
hosszúságban) s ennek
csicsói állomásából
ágaztatták ki az 1907
december 5-én átadott
gyergyói vasútvonalat (hossza
46 km). 1897. október
18-án megnyitották a
Csicsó-Gyimesvölgye
vasútvonalat (hossza 51
km). Így lett Csíkcsicsó
a székely körvasút
legfontosabb csomópontja,
Csíkszereda
elő-pályaudvara, ahonnan
az Olt, a Tatros és a
Maros völgyét követő
vonalakon Románia minden
részébe jó összeköttetés
nyílik.
A Szépvíz-patak
torkolatánál fekszik, a
vasútállomástól délre,
teres lapályon, az Olt
tőzeges ártérének keleti
peremén, 674 m tszf.
magasságban. Benkő
Károly (1853. 16) a
Borhegyes nevű hegy
aljából és a Béta-patak
mellől említ jó
borvízforrásokat. A falu
határa nyugaton a
Csicsói-Hargitáig (1761
m) terjed. 1846-ban
vegyes érc-próbákat
vittek Zalatnára, de
kitermelésre nem került
sor. A Béta-patak
völgyfőjéből "büdös
köves gödröt" azaz
mofettát említettek
1853-ból. Orbán Balázs a
káposztatermelést emeli
ki. Vármező helyen a
Csicsóvára
romjai látható. A
hagyomány szerint a
csíksomlyói ferencesek
kolostoruk megépítése
előtt laktak itt.
Közigazgatásilag
Madéfalva községhez
tartozik.
Római katolikus
templomát 1783-ban
szentelték fel, Páduai
Szent Antal tiszteletére.
A búcsú június 13-án
van. Hargita megye
műemlékeinek hivatalos
jegyzéke (1992)
műemléképületként tartja
nyilván. Delne filiája
volt, de már 1699-ben
szeretett volna saját
papot hívni. Az
elszakadás 1783-ban
történt. Oltára 1800-ban
készült. Az oltárkép
Páduai Szent Antalt
ábrázolja, alkotója
ismeretlen. A hagyomány
szerint a főoltár bal
oldalának végébe az
eredeti kápolna
tabernákuluma van
beépítve. A templom
végleges formáját
1839-ben kapta. Zöld
Péter plébánosságának
idejéből egy kőkereszt
(1750-1800 körül) a
templomkerítésbe épült.
A külső támpillérek
alapján feltételezik,
hogy szentélye
eredetileg gótikus
boltozatú volt. A
hagyomány szerint a
falunak kápolnája is
volt a Szent Ferenc-hegy
tetejének nevezett
helyen. Középkori
templomáról nincs
okleveles adat. A
paplakot Hargita megye
műemlékeinek hivatalos
jegyzéke (1992) szintén
műemléképületként tartja
nyilván.
A falu északi részében
álló kastély a 17.
század végén épült.
Tulajdonosa Dr. Zakariás
Jenő ügyvéd.
