BIKAFALVA TAURENI
A Nagy-Küküllő völgyében, a 137-es. aszfaltozott megyei út mentén, Székelyudvarhelytől 7, a községközponttól, Felsőboldogfalvától 3 km-re fekszik. A falu belterülete 450-475 m magasságban települt a Farcád- vagy Sükő-pataka egy szép törmelékkúpjára, illetve az ártér peremére. Református temploma a falu központjában kőből és téglából épült 1684-ben. A torony későbbi, 1776-ból való. A templomot és a tornyot 1814-ben tűzvész sújtotta, a károkat 1814-15-ben javították ki. A szószék koronája fából készült (1823), az úrasztala pedig 1828-ból való. Az orgonát a brassói Csoflek testvérek készítették 1910-ben. A bronzból készült, 64 cm átmérőjű kisharang (120 kg) 1886-ból való és Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban készítették, a nagyobbik harangot (77 cm, 270 kg) 1927-ben az olaszországi Udineben öntették . A legrégebbi sírkő 1689-ből való. A székely humor szerint Boldogasszonyfalva azért "boldog", mert mellette van Bikafalva. A hagyomány szerint onnan kapta nevét, hogy Básta osztrák generális idejében a Székelyföldön annyira kipusztultak a barmok, hogy egész Udvarhelyszéken egyetlen bika maradt csak, és az ebben a faluban. Ez annál inkább sem lehet igaz, mert a falu Básta előtt már létezett. Az 1567-es adóösszeírás Bijkafalva néven 16 kapuval jegyezte. 1721-ben építettek maguknak egy kis templomot.