AGYAGFALVA
LUTITA

Agyagfalva neve szorosan összefonódik az 1506. évi székely nemzetgyűlés és az 1848-as agyagfalvi gyűlés eseményeivel. Ezek emléke örökre fennmarad a székelység történetében. Az Agyagfalvi-rétet Orbán Balázs a Székelyföld Rákosmezejének nevezte. (I. 35). E helyhez kötődik a székely önkormányzattal kapcsolatos szabályozatok elfogadása és ugyancsak itt hangzott el 1848-ban az erdélyi románokhoz és szászokhoz intézett testvéri összefogásra hívó kiáltvány is.
Az emlékművet Kulcsár Béla pályanyertes tervei szerint készítették el a marosvásárhelyi Hunyadi László és Kiss Levente szobrászművészek. A szobor együttes egyes darabjait a helyszínen állították fel, itt véglegesítették a kompozíciót. Hivatalos leleplezése közel 10 évet váratott magára, 1990. október közepén került sor. A régi "nagy kő" sokáig a Fancika-patak jobb partján pihent. Kifaragása 1989 előtt több akadályba ütközött.A falu közepén álló, alacsony, cserépfedésű kőkerítéssel körülvett gótikus református templom építési idejét a 13. századra teszik. A templom kőből és téglából épült 204 m2-es alapfelületen. A templom mai formájában késő gótikus elemeket őriz a 15. század második feléből. A torony a hajótól külön, a kerítés délnyugati falába foglalt. A kaputorony bejáratként szolgál. Többször magasították, az 1628. G. D. évszám és felirat az alsó két szintre vonatkozik.